A holland (vagy n�metalf�ldi) nyelvet vil�gszerte mintegy 23 milli� ember tekinti anyanyelv�nek, illetve saj�t kult�r�ja nyelv�nek. Ahogy az angol vagy a n�met, a holland nyelv is az indoeur�pai nyelvcsal�d nyugati germ�n �g�hoz tartozik.

De hol �s kik is besz�lnek hollandul?

Eur�p�ban k�t orsz�gban sz�m�t hivatalos nyelvnek a holland, nevezetesen Hollandi�ban �s – ami els� hangz�sra tal�n nem nyilv�nval� – Belgiumban. Az alapvet�en k�t n�ci�t egyes�t� belga �llam megalakul�sa �ta (1830) a flamand nyelv �s kult�ra haz�ja. Belgium �szaki fel�ben h�z�dik v�zszintesen elny�lva a Flamand R�gi�, melynek lakoss�ga, a flamandok �pp�gy hollandul besz�lnek �s gondolkodnak, mint a hollandiai hollandok. A „flamand nyelv” elnevez�ssel a Flandri�ban besz�lt holland nyelvv�ltozatra utalunk.

Eur�p�n k�v�l, K�z�p- �s D�l-Amerika egyes r�szein is besz�lik a holland nyelvet. Suriname-ban – az egykori Holland Guayan�n – mai napig a holland az egyetlen hivatalos nyelv, b�r 1975-ben politikailag v�gleg elszakadt az „anya�llamt�l”. Nem �gy, mint a Holland Antill�k (k�t karib-tengeri szigetcsoport) �s Aruba (egy szint�n karib-tengeri sziget), mely orsz�gok mai napig a Holland Kir�lys�g r�sz�t alkotj�k, �s ahol ez�rt szint�n hivatalos nyelv a holland.

De m�gis mi f�n terem a holland?

A k�lf�ldiek sz�m�ra holland �ltal�ban nagyon furcs�nak, m�gis f�lig-meddig ismer�snek hat. Szokt�k mondani, amikor egy r�szeg angol tenger�sz n�met�l pr�b�l besz�lni. Sokan azt gondolj�k, a holland nyelvet nem neh�z elsaj�t�tani, hiszen az tulajdonk�pp csup�n az angol �s a n�met kever�ke, de �pp annyira n�pes azoknak a t�bora, akik szerint rettenetesen neh�z – f�leg, ha a kapar�-h�rg� m�ssalhangz�kra gondolnak.

Val�j�ban minden nyelv egyform�n „neh�z”, viszont nagy seg�ts�get jelent, ha m�r besz�l�nk idegen nyelveket. A holland nyelv eset�ben valamelyik indoeur�pai – lehet�leg germ�n – nyelv ismerete val�ban nagy seg�ts�get jelenthet. A n�met�l tud�k sz�m�ra az �rott holland nyelv, f�leg, ha az ismer�s �s nem t�l bonyolult t�m�r�l sz�l, viszonylag k�nnyen kibogozhat�. Az �l�, hangz� sz�veget azonban puszt�n n�met nyelvtud�ssal lehetetlen meg�rteni.

A holland nyelvoktat�s term�szetesen nem tekint vissza olyan r�gi hagyom�nyokra, mint a klasszikus nyelvek (g�r�g, latin) vagy a nagyobb nyugati nyelvek (angol, n�met, francia stb.) oktat�sa. Mag�t a holland nyelvet is viszonylag k�s�n kezdt�k „le�rni”.

A mai holland nyelv 1500 k�r�l alakult ki, ekkorra v�lt sz�ks�gess�, hogy a k�l�nb�z� r�gi�kb�l sz�rmaz�, m�s nyelvet besz�l� emberek meg�rts�k v�gre egym�st. A k�z�s nyelvet az �szaknyugati ter�letek nyelvhaszn�lat�ra alapozt�k, ami mind a mai napig k�vethet� f�jdalmas nyomot hagyott a d�li megy�k lok�lpatriotizmus�ban. A k�z�s nyelv a „nederduits”, azaz a „n�metalf�ldi” megalkot�s�val a dialektusok nem t�ntek el, s�t, manaps�g renesz�nszukat �lik. Egyre-m�sra jelennek meg a k�l�nb�z� nyelvj�r�sok sz�t�rai, k�nyvei, ford�t�sok, dalok stb. Az �js�gok is be-becsemp�sznek p�r sort a holland sz�vegbe, mint st�luselemet, puszt�n az �rdekess�g kedv��rt.

Read more: http://hollandnyelv.hupont.hu/#ixzz3kmokyH4u