Nyugat-Európában terül el Hollandia, délről Belgium, keletről Németország határolja, északi és nyugati partjait az Északi tenger mossa, partszakaszának hossza közel 800 km a Delta-munkálatok befejezése óta, területének körülbelül egy hatodát víz borítja. Németalföld, ahogy más néven emlegetik, népessége körülbelül 16 millió fő (Németalföldnek egyébként csak egy részét képezi Hollandia). Az ország vízi, szárazföldi és vasúti hálózatának köszönhetően számos ország, de főként Németország egyik legfontosabb kapujának számít.

Hollandia tizenhárom provinciára, azaz tartományra oszlik, amelyek rengeteg változáson mentek át az elmúlt időszakban. Dél- és Észak-Hollandia tartományok elnevezéséből vált országnévvé, megfelelően annak a történelmi fejlődésnek, amelynek során éppen a két tartomány volt az állammá szerveződés központja. Dél- és Észak Hollandia területén alakultak ki Németalföld legfontosabb városai, ipari, kereskedelmi, közlekedési gócpontjai.

Hollandia egyik fontos jellemzője, hogy lakosságának közel egyharmada 100.000-nél nagyobb lakosságszámú városokban él. A németalföldi történelemben a városoknak mindig jelentős szerepe volt politikailag. Sokkal kiterjedtebb jogokkal rendelkeztek, mint Európa más országaiban a feudális renddel vagy az abszolút monarchiákkal egyenlőtlen harcot vívó városok.

A hollandok társaságkedvelők és barátságosak, nagyon kedvelik a közösségi eseményeket. Rendkívüli figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, és mindenki beszél angolul.

Észak- és Dél-Hollandia tartományban található az ország három legfontosabb városa, Amszterdam, Rotterdam és Hága (Den Haag), melyek Dordrecht, Utrecht, Leiden és Haarlem városával együtt képzik a Randstad (jelentése: peremváros) néven ismert patkóforma területet.

A holland alkotmány értelmében Hollandia fővárosa Amszterdam, ugyanakkor kormányuk 1584 óta Hágában ülésezik. Amszterdam csak két évre (1808-tól 1810-ig) volt a kormány székhelye, amikor Bonaparte Lajos, a Holland Királyság idején Amszterdamban lakott és kikiáltotta fővárosnak, a korábbi városházából pedig királyi palotát csinált. Amszterdam a leginkább nagypolgári a három város közül, s központja az ország kulturális életének is. Hollandia ipari központja Rotterdam, és itt van a világ egyik legnagyobb kikötője is, az Europoort. Hágában ülésezik a kormány és számos intézmény is, közöttük a tekintélyes Nemzetközi Bíróság is. Itt és a szomszédos Scheveningenben található a legtöbb nagykövetség és konzulátus.

Hollandiában többé-kevésbé jól elkülöníthetőek protestáns északi és a katolikus déli területek, melyeket az Északi-tenger felé tartó nagy folyók, a Rajna, a Waal és a Maas választ el egymástól. Sztereotípiaként elmondható, hogy az ország északi részében többnyire józanabbak és megfontoltabbak, kimértebbek az emberek, míg a déliek életvitele kissé könnyedebb, harsányabb.

Hollandia társadalmi élete sokáig a verzuiling eszméje alapján szerveződött. Ennek alapján elmondható, hogy a társadalom négy pilléren nyugszik (zuilen), különböző nézetű társadalmi csoportok megoszlása szerint: protestantizmus, katolicizmus, liberalizmus és szocializmus. Korábban e négy csoport nem is nagyon került egymással kapcsolatba, a katolikusok mindig a katolikus szakszervezeteket egyesítő pártra szavaztak, katolikus társaságba jártak, a gyermekek katolikus iskolában tanultak. A protestánsokat két fő csoport alkotta: a holland református egyház és a kálvinista egyház. Mindkettőnek megvoltak a saját politikai pártjai, szakszervezetei és társaságai. A szocializmus és liberalizmus közötti különbség annyira nem volt éles, annak ellenére, hogy a munkások és a vállalkozók között nagy volt ellentét. Az egységesülést az 1980-as évek hozta meg, amikor a három legnagyobb vallási-politikai párt egyesült, s ez a Keresztény-demokrata Szövetség lett a kormányzó hatalom a következő 20 évben, olyan sikeresnek bizonyult.

A 21. század elején a holland társadalomnak és kormánynak legfőbb problémájával, a bevándorlók okozta társadalmi feszültségekkel kell megküzdenie, valamint az egyre lassuló gazdasági fejlődéssel. Továbbá szükség van az oktatás és az egészségügy fejlesztésére is.

Hollandia törvényei az egyik legtoleránsabbak a világon, már ha a droggal (szabad marihuánaárusítás), eutanáziával kapcsolatban vizsgáljuk őket. A holland társadalom erős ellenállást tanúsít a nukleáris fegyverkezéssel szemben. Itt törvényesítették először a melegek közötti házasságot és szabályozták a prostitúciót. A hollandok monarchiához fűződő viszonyuk is modern, inkább családtagként, mintsem uralkodóként tekintenek rájuk.

A hollandok a II. világháborút követően elfordultak a takarékosság, az önmérséklet, azaz a kálvinizmus hagyományos erényeitől, s egy könnyed nagyvilágiasság jelent meg mindennapjaikban. Szeretnek vacsorázni, főzni, a munka utáni sörözés és borozás is a mindennapok részévé vált. Szabad idejük túlnyomó részét a szabadban töltik, ahová gyakran biciklivel mennek, ami Hollandiában rendkívüli népszerűségnek örvend. Több száz megtervezett és kiépített bicikli útvonal van. Többnapos ünnepekkor a többség külföldre megy síelni, hegyet mászni, stb. Vidámparkok, fesztiválok, ünnepek és egyéb rendezvények széles választéka várja egész évben a közönséget. A hollandok igen környezettudatosak, s nagy barátai az alternatív energiaforrásoknak.

Hollandia a tanyák és a szélmalmok hazája is. A lapos vidéken a tanyák mindig fáktól védett helyen állnak, a szélmalmok viszont, értelem szerűen, szeles, nyílt terepre építik. Mindkét épülettípus festői képet ad, így könnyű megfeledkezni arról, hogy tulajdonképpen az épületek gyakorlati célokat szolgálnak.

A paltrokat, azaz a szélmalmokat a 17. században fejlesztették ki, akkor többnyire fűrészmalmokként üzemeltek. A paltrok (zubbony) elnevezés onnan ered, hogy hasonlítottak arra az ingre, melyet ekkoriban a helyiek viseltek. A legrégebbi típusú malmok a stander, azaz pillér malmok. Itt az egész faszerkezet egyetlen pilléren forog. Az ilyen típusú malmokban többnyire kukoricát őröltek. A berg malmok talapzatát általában buckára (berg) emelték, így biztosítva a lapátok szabad mozgását. A wipmolen típusú, később kifejlesztett szélmalmot vízszivattyúzásra használták.  A stellingmolen típusú malom hasonlóan magas testű malom, mint a berg malom. Ebben a típusban többnyire olajat és papírt állítottak elő. A tjasker malmot kisebb területek lecsapolásakor használták. A toren (torony) malmok henger alakú teste téglából épült, s tetejük belülről forgatható.

A hollandok számos területen alkottak maradandót, főként a tudomány és a technika területén. A könyvnyomtatástól (Laurens Janszoon Coster, 1423) egészen a műholdak feltalálásáig. Először a 17. században virágzott fel a tudomány, majd második aranykorát a 19. század végétől élte meg. Csak pár példa a holland feltalálók tárházából: Willem Beukelszoon, 1380 körül találta fel a hering tartósításának módját. Az eljárás segítségével a halat tartósították, míg a hajón van, így a halászflotta hosszabb utakra mehetett, és Hollandia is fellendülésnek indult. Az első kotrógépet Cornelis Dirkzoon Muys holland ács készítette 1600 körül. A kotró ipar központja Sliderechtben van (dél-Hollandia), és mára már nemzetközi méreteket ölt. Christian Huygens csillagász találta fel az 1600-as évek közepén a rendkívüli pontosságú időmérésre szolgáló eszközt, az ingaórát. Szintén Huygens volt az első, aki feltérképezte a Szaturnusz gyűrűit és holdját, valamint megírta az első könyvet a valószínűség számításról. Zacharias Jansennak tulajdonítják az első mikroszkópot 1595 körül, de Anthonie von Leeuwenhoeck volt az szintén az 1600-as évek közepén, aki a lencsével számtalan tudományos felfedezést tett. Ő ismerte fel először a baktériumokat, a vérsejteket és a spermiumokat.  1901-ben készítette el Willem Einthoven az első elektrokardiográfot. A CD lemez is holland találmány, a Philips elektronikai cég fejlesztette ki és dobta piacra 1982-ben.

Hollandiában nem csak a tudomány, hanem a művészet is fellendült a 17. században. A festészet elterjedése egybeesett azzal az időszakkal, amikor az újgazdag városiak körében megnőtt az érdeklődés a festmények iránt. Mivel nem voltak mecénások, királyi és egyházi pártfogók a festőknek nem volt hivatalos iskolája, hanem teljesen szabadon szakosodtak olyan területekre, mint a történelmi témák, a portrék, tájképek, csendéletek és zsánerképek

Hollandia számos régi templomi orgonával is büszkélkedhet. Az orgonaépítés a 15. és a 18. század között élte virágkorát. Az első orgonákat főleg az egyházi szertartásokon betöltött szerepük miatt, később már, mint önálló hangszereket készítették. A harangjáték is meglehetősen népszerű volt a 17. században. Ekkor készültek a Hemony-testvérek harangjátékai (51 harangjátékukból 29 maradt fenn a mai napig). Hollandia 150 tornyában csendülnek fel rendszeresen harangjátékok. A harangjáték egészen a 14. századig nyúlik vissza, amikor a harangokat még vészjelzésre használták, később fokozatosan váltak teljes jogú hangszerré. A harangjáték legalább 30 harangból áll, kezelője kézzel játszik egy billentyűzeten, és így szólaltatja meg a harangokat. Hollandiában rendkívül népszerűek a harangjáték-koncertek, melyeken kortárs, klasszikus és népi művek egyaránt felhangoznak. Amserfoortban harangjáték-iskola is működik, Astenben pedig harangjáték múzeum található.

A hollandok rajongása a virágok iránt szintén a 17. században kezdődött, bár nem esztétikumuk miatt szerették, hanem mert kiűzte lakásukból a kellemetlen szagukat. Esztétikai funkciójukat is hamar felfedezték, így ma Hollandia az egyik legfontosabb virágtermesztő ország. Egyedülálló módon forgalmazzák a virágokat, így számos országot maguk mögött hagyva Hollandia uralja a világ virágpiacának 92%-át. Az egyik legjellemzőbb virág, a tulipán a 17. században került Hollandiába Törökországból. A virág oly népszerű lett, hogy ma már leginkább erről ismertek a hollandok.

Hollandia minden évben bőséges programot kínál az ünnepek, fesztiválok és más rendezvények tekintetében. A nyár a kulturális eseményeké, hiszen Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht is színházi fesztiváloknak ad otthont júniusban. Néhány fesztiválnak, mint a leideni 3-Oktoberfeestennek is történelmi hagyománya van (az 1574. október 3-i ostrom utáni felszabadulásról emlékeznek meg), míg mások, például a rotterdami sokkultúrájú Zomercarnaval már jóval modernebb. Számos eseményt a hajózást és halászat tiszteletére tartanak, mint pl. a Zászló Ünnepét (Vlaggetjesdag), melyet Scheveningenben rendeznek minden májusban. A zenének is fontos szerep jut. A világhírű North Sea Jazz Festival Hágába vonzza a műfaj legjobbjait. 

http://www.hollandia.co/informacio/hollandia_altalanos_attekintese