Hollandia t�rt�nete j�r�szt egybefon�dik Belgium�val, tulajdonk�ppen a XIX. sz�zad els� harmad�ig k�z�s m�lttal rendelkezik e k�t orsz�g.

De n�zz�k is meg hol is kezd�dik a k�z�s m�lt. A Julius Caesar vezette r�maiak i.e. 57-ben jutottak el a Rajn�t�l d�lre tal�lhat� ter�letekre, ahol ebben az id�ben a kelta menapok �s a germ�n bat�vok �ltek. Ez ut�bbiak egy darabig m�g nem ker�ltek r�mai uralom al�.

A ter�let azonban m�r az �skorban, mintegy 13.000 �vvel ez el�tt is lakott volt, mikor a N�metalf�ld kiemelkedett a legutols� j�gkorszak jeg�b�l, s a tundra erd�kk� �s mocsarakk� alakult. Az itt �l� nom�d vad�szokat a korai k�korszakban (i.e. 4500-2000) itt-ott f�ldm�vel� k�z�ss�gek v�ltott�k fel. A letelep�lt lakosok k�z�l a megalitikus �p�tm�nyek k�sz�t�i voltak a legismertebbek.  I.e. 3400 �s 3200 k�z�tt a Drenthe fenns�k lak�i mintegy 100 megalitot �p�tettek. Ezek k�z�l 54 maradt fenn napjainkig. A gy�ny�r� s�rk�veket valaha homokbuck�k rejtett�k. A Brabant k�zel�ben fekv� Somerenben egy i.e. 600-b�l fennmaradt urnamez�t tal�ltak 1991-ben. A halottakat D�l-Hollandi�ban i.e. 1500-t�l, �szak-Hollandi�ban i.e. 1000-t�l hamvasztott�k, az urn�kat pedig egym�shoz k�zel helyezt�k el, mesters�gesen emelt urnadombokban.

Az V. sz�zadban, a n�pv�ndorl�s idej�n Hollandia jelenlegi d�li r�sz�t a frankok sz�llt�k meg, majd Nagy K�roly idej�n a teljes mai Hollandia ter�let�t frank uralom al� ker�lt, s a frank birodalom r�sze lett, kiszor�tva a d�l fell� terjeszked� fr�zeket �s az IJsselt�l keletre letelep�lt sz�szokat. Nagy K�roly uralkod�sa idej�n a teljes lakoss�g kereszt�nny� lesz, hal�la ut�n pedig a r�gi� el�sz�r Als�-Lotharingia �szaki r�sz�t alkotja, majd kisebb hercegs�gek �s gr�fs�gok alakulnak ki rajta. (pl. az utrechti p�sp�ks�g).

Ezt k�vet�en a N�metalf�ld a burgundi uralkod�k� lesz, majd V. K�roly�, k�s�bb II. F�l�p�. A Reform�ci� idej�n e ter�leten terjed a leggyorsabban a k�lvinizmus, Rotterdami Erasmus pedig a humanizmus �s a tolerancia szellem�t honos�tja meg a t�rs�gben. A spanyol �s portug�l inkviz�ci� a zsid�kat, a francia �ld�z�s a hugenott�kat �s Eur�pa egy�b ter�leteir�l az �ld�z�tt protest�nsokat fogadj�k be a n�metalf�ldi tartom�nyok.

1579. janu�r 23-�n h�t �szaki provincia (Holland, Seeland, Utrecht, Gelders, Overijssel, Groningen �s Friedsland) utrechti uni� n�ven egyes�l, �s Or�niai Vilmost ismeri el helytart�ul. Az utrechti uni� egy polg�ri k�zt�rsas�g, amely az els� gy�zedelmes eur�pai polg�ri forradalom eredm�nyek�ppen j�tt l�tre. E k�zt�rsas�g hihetetlen m�ret� kereskedelmet bonyol�t gazdag v�rosainak �s kik�t�inek k�sz�nhet�en. Holland haj�k sz�ll�tj�k a baltikumi gabon�t a F�ldk�zi-tenger valamint Levante kik�t�ibe, sv�d vasat �s rezet visznek, norv�g f�t sz�ll�tanak d�lre, a spanyol �s portug�l kik�t�kkel, s visszafel� s�t vettek fel, hogy az �szaki-tenger hal�szai felhaszn�lhass�k a hering feldolgoz�shoz.

Jellegzetes form�j� fluitjaik (egy a XVII. �s XVIII. sz.-ban haszn�lt 300-900 tonna nagys�g�, h�rom�rbocos haj�, alacsony, de teljes �rbocozattal �s felt�n�en sz�les el�- �s h�tr�sszel. Neh�z �s terjedelmes �ruknak sz�ll�t�s�ra haszn�ltatott, alacsony �rbocozata folyt�n azonban igen lassan �s neh�zkesen vitorl�zott.) nemcsak Eur�pa �s a F�ldk�zi-tenger partjain haj�ztak, hanem eljutottak Indi�ba, Ceylonba, K�n�ba valamint Jap�n �s Amerika partjaira is. Amerik�ban holland haj�sok alap�tott�k meg �j-Amszterdam v�ros�t, a mai New York el�dj�t.

Eur�pa nyugati fele f�lt�kenyen n�zte a holland sikereket. Az angolok ellens�gesen figyelt�k, ahogy a f�lk�sz Angol text�li�t hollandok festik, finom�tj�k, �s a hasznot a holland keresked�k �s iparosok zsebelik be. A spanyolok provinci�ik visszaszerz�s�n f�radoznak, s sok eur�pait harcba sz�l�tanak a hollandok a katolicizmus �s a p�pas�g �rdekeinek v�delm�ben. Ugyanakkor a hollandok t�mogatnak minden antikatolikus vagy Habsburg-ellenes fell�p�st is, �gy a magyarorsz�gi megmozdul�sokat is. Sz�vets�gesi �s diplom�ciai viszony is alakult a magyarok �s N�metalf�ld k�z�tt a XVI. sz�zadban, de sajnos, a sz�vets�g mell� meg�g�rt 40.000 tall�r m�r nem �rkezik meg Bethlen G�bor erd�lyi fejedelemhez. II. R�k�czi Ferenc idej�n m�r csak erk�lcsi �s diplom�ciai seg�ts�gre sz�m�thatnak a magyarok, de annak is megvan a kell� s�lya.

1648-ban a vesztf�liaia b�ke ismeri el N�metalf�ldet f�ggetlen k�zt�rsas�gk�nt. 1652-ben Cromwell Navigation Act-je miatt (haj�z�si t�rv�ny) k�nytelen h�bor�t v�vni Angli�val, hiszen az angol t�rekv�sek k�vetkezt�ben a n�metalf�ldi kereskedelem szinte teljesen megb�nul. K�s�bb a Napkir�ly, XIV. Lajos ellen is hadba sz�llnak, hiszen a franci�k megsz�llj�k az orsz�got. A sok hadakoz�s miatt a holland fejl�d�s megtorpan, a tengereken Anglia m�g� szorul, gyarmatainak egy r�sz�t el is vesz�ti. A francia forradalom katon�i el�bb az Or�niai dinaszti�t �zi el az orsz�gb�l, s megalak�tja a Bat�viai K�zt�rsas�got N�metalf�ld�n, majd Nap�leon ezt Holland Kir�lys�gg� alak�tja, hogy azt�n �ccs�t, Lajost tegye meg kir�lly�. Lajos azonban nem tud megbirk�zni a hollandokkal, �gy lek�sz�nt a tr�nr�l a XII. sz�zad elej�n, �gy Nap�leon a ter�letet egyszer�en Franciaorsz�ghoz csatolta. Waterloo ut�n azonban az Or�niai-h�z vissza tudott t�rni a tr�nra, I Vilmost v�lasztott�k a rendek kir�lynak. A mai Belgium �s Hollandia ter�leteit mag�ba foglal� egyes�lt n�metalf�ldi kir�lys�got a b�csi kongresszus hozta l�tre, �m e k�t ter�let lak�i k�z�tt s�lyos ellent�tek fesz�ltek. Egyfel�l vall�si ellent�tek, a belga (valon) katolikusok nehezen t�rt�k tr�njukon a holland protest�ns kir�lyt. A belg�k szint�n nehezm�nyezt�k a holland nyelv t�ls�ly�t a k�zigazgat�sban, valamint az elt�r� gazdas�gi strukt�ra okozta fesz�lts�gek tov�bb sz�tott�k az elszakad�s v�gy�t. A belga forradalom 1830 augusztus�ban robbant ki Br�sszelben, v�g�l egy �n�ll�, f�ggetlen, katolikus �llam l�trej�tt�vel z�rult. Londonban a nagyhatalmak 1831-ben elismert�k a k�t orsz�g kett�v�l�s�t, a harcok 1839-ig tartottak, amikor Hollandia megkapta Limburg �s Brabant egy r�sz�t, valamint kimondt�k, hogy a holland kir�ly perszon�luni�t alkot Luxemburggal. A perszon�luni� 1890-ig �llt fenn.

Az 1848-as eur�pai forradalmi szelek Hollandi�ba is el�rtek. A polg�ri forradalmak hat�s�ra az alkotm�ny kieg�sz�lt a v�laszt�joggal. Ez a v�laszt�jog ugyan vagyoni �s egy�b felt�telekhez volt k�tve, de a polg�rs�g �gy is k�pes volt megn�velni politikai befoly�s�t, �s ez�ltal korl�toz�dott a kir�lyi hatalom. 1857-re a parlamenti er�k az �llami iskol�kb�l kiszor�tott�k a felekezeti oktat�st, valamint 1884-re az tr�n�r�kl�si rendet kiterjesztett�k III. Vilmos els� �s m�sodik le�ny�ra, valamint n�v�reire �s ezek lesz�rmazottaira is (az Or�niai-h�zat az�ta is jellemzi a fi� ut�dok hi�nya).

A XIX. sz�zad m�sodik fel�nek ipari �s gazdas�gi fellend�l�se valamint a gyarmatbirodalom kizs�km�nyol�s�val nyert javak felhaszn�l�s�val Hollandi�ban utak, vasutak, csatorn�k, kik�t�k �p�ltek, se ek�zben a munk�smozgalom is kialakult, er�re kapott (1850-ben megalakult az els� szakszervezet Amszterdamban, majd 1868-ban az els� munk�sp�rt.)

Az els� vil�gh�bor�ban Hollandi�nak siker�lt meg�riznie semlegess�g�t. A h�bor� ut�ni forradalmi hangulat nyom�s�ra reformokat hajtottak v�gre, �gy 1917-ben a f�rfiak, 1922-ben a n�k kaptak �ltal�nos v�laszt�jogot, s a munkaid� is megr�vid�lt.

Az els� vil�gh�bor� ut�n ellent�tek alakultak ki Belgiummal ter�letbirtokl�st illet�en. A belgiumi flamandok egyes�lni szerettek volna Hollandi�val, azonban a holland korm�nyzat semmilyen hivatalos t�mogat�st nem ny�jtott a belga t�rekv�shez. Az 1921-es valamint 1929–33-as gazdas�gi vil�gv�ls�g s�lyosan �rintette a hollandokat is, a munkan�lk�lis�g �s az �hez�s az utc�kra vitte az embereket, amely 1934-ben utcai barik�dharcokban cs�csosodott ki.

A m�sodik vil�gh�bor� m�r nem hagyta Hollandi�t �rintetlen�l, 1940 m�jus�ban a n�metek lerohant�k az orsz�got, akik n�gy nappal k�s�bb megadt�k magukat a n�met osztagoknak. A holland kir�lyn�, Vilma, korm�ny�val egy�tt Angli�ba menek�lt a holland flotta megmaradt haj�in. 1942-ben a jap�nok megsz�llt�k Holland Kelet-Indi�t, amely a h�bor� ut�n Indon�zia n�ven l�trej�tt f�ggetlen �llam el�dje.

A n�met terror �s megsz�ll�s alatt t�bb mint sz�zezer zsid�t hurcoltak el, akik k�z�l kevesebb, mint 900 ember �lte meg a t�borok felszabad�t�s�t. A n�metek holland munk�sokkal dolgoztattak gy�raikban, holland �lelmiszerekkel etett�k katon�ikat. A n�ci elnyom�s a lakoss�g sz�les k�r� ellen�ll�s�t v�ltotta ki, amely a megsz�ll�s alatt l�v� nyugat eur�paiak szem�ben p�ldamutat� volt: a hollandok m�r 1941 febru�rj�ban �ltal�nos sztr�jkot hirdettek.

Hollandia 1945. m�jus elej�n szabadult fel a brit-amerikai csapatoknak k�sz�nhet�en. A holland korm�ny m�r angliai emigr�ci�j�ban, 1944 szeptember�ben kezdem�nyezte a Benelux-�llamok sz�vets�g�t, amely 1958-ben alakult meg.  Hollandia a NATO alap�t� �llamai k�z�tt volt, amely 1949-ben j�tt l�tre, s az Eur�pai Uni� el�dj�nek, az Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�gnek (a Mont�nuni�nak) is alap�t� tagja.

1963-ban Nyugat-Iri�n, vagy m�s n�ven Holland-�j-Guinea, amely kor�bban a megsz�n�ben l�v� Holland gyarmatbirodalom egyik utols� b�sty�ja volt, is az Indon�zia fennhat�s�ga al� ker�lt. A megmaradt tengerent�li holland birtokok (D�l-Amerik�ban, a Karib-tengereken) 1954-ben bels� auton�mi�t kaptak a „birodalmi rendelet” r�v�n. Holland-Guyana Suriname n�ven v�lt f�ggetlenn� 1975-ben.

A XX. sz�zad v�g�re Hollandia a vil�g egyik legliber�lisabb �llam�v� n�tte ki mag�t, amelyet mi sem bizony�t jobban, hogy ezen �llamban – korl�tozottan ugyan, de – enged�lyezt�k az eutan�zi�t, a k�nny� drogok (marihu�na, kendergyanta vagy m�s n�ven hasis) haszn�lat�t, valamint az azonos nem�eknek is lehet�s�ge van h�zass�gra l�pni.

http://www.hollandia.co/informacio/hollandia_tortenete