A holland (vagy németalföldi) nyelvet világszerte mintegy 23 millió ember tekinti anyanyelvének, illetve saját kultúrája nyelvének. Ahogy az angol vagy a német, a holland nyelv is az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán ágához tartozik.

De hol és kik is beszélnek hollandul?

Európában két országban számít hivatalos nyelvnek a holland, nevezetesen Hollandiában és – ami első hangzásra talán nem nyilvánvaló – Belgiumban. Az alapvetően két nációt egyesítő belga állam megalakulása óta (1830) a flamand nyelv és kultúra hazája. Belgium északi felében húzódik vízszintesen elnyúlva a Flamand Régió, melynek lakossága, a flamandok éppúgy hollandul beszélnek és gondolkodnak, mint a hollandiai hollandok. A „flamand nyelv” elnevezéssel a Flandriában beszélt holland nyelvváltozatra utalunk.

Európán kívül, Közép- és Dél-Amerika egyes részein is beszélik a holland nyelvet. Suriname-ban – az egykori Holland Guayanán – mai napig a holland az egyetlen hivatalos nyelv, bár 1975-ben politikailag végleg elszakadt az „anyaállamtól”. Nem úgy, mint a Holland Antillák (két karib-tengeri szigetcsoport) és Aruba (egy szintén karib-tengeri sziget), mely országok mai napig a Holland Királyság részét alkotják, és ahol ezért szintén hivatalos nyelv a holland.

De mégis mi fán terem a holland?

A külföldiek számára holland általában nagyon furcsának, mégis félig-meddig ismerősnek hat. Szokták mondani, amikor egy részeg angol tengerész németül próbál beszélni. Sokan azt gondolják, a holland nyelvet nem nehéz elsajátítani, hiszen az tulajdonképp csupán az angol és a német keveréke, de épp annyira népes azoknak a tábora, akik szerint rettenetesen nehéz – főleg, ha a kaparó-hörgő mássalhangzókra gondolnak.

Valójában minden nyelv egyformán „nehéz”, viszont nagy segítséget jelent, ha már beszélünk idegen nyelveket. A holland nyelv esetében valamelyik indoeurópai – lehetőleg germán – nyelv ismerete valóban nagy segítséget jelenthet. A németül tudók számára az írott holland nyelv, főleg, ha az ismerős és nem túl bonyolult témáról szól, viszonylag könnyen kibogozható. Az élő, hangzó szöveget azonban pusztán német nyelvtudással lehetetlen megérteni.

A holland nyelvoktatás természetesen nem tekint vissza olyan régi hagyományokra, mint a klasszikus nyelvek (görög, latin) vagy a nagyobb nyugati nyelvek (angol, német, francia stb.) oktatása. Magát a holland nyelvet is viszonylag későn kezdték „leírni”.

A mai holland nyelv 1500 körül alakult ki, ekkorra vált szükségessé, hogy a különböző régiókból származó, más nyelvet beszélő emberek megértsék végre egymást. A közös nyelvet az északnyugati területek nyelvhasználatára alapozták, ami mind a mai napig követhető fájdalmas nyomot hagyott a déli megyék lokálpatriotizmusában. A közös nyelv a „nederduits”, azaz a „németalföldi” megalkotásával a dialektusok nem tűntek el, sőt, manapság reneszánszukat élik. Egyre-másra jelennek meg a különböző nyelvjárások szótárai, könyvei, fordítások, dalok stb. Az újságok is be-becsempésznek pár sort a holland szövegbe, mint stíluselemet, pusztán az érdekesség kedvéért.

Read more: http://hollandnyelv.hupont.hu/#ixzz3kmokyH4u